Amikor a 40 °C-os hőkupola alatt a kertünk hűtésén és fenntartható kialakításán gondolkodunk, a fűszernövények közül méltatlanul kevéssé emlegetjük a borsikafüvet (Satureja). Pedig ez a növény – legyen szó az egynyári kerti borsikafűről (Satureja hortensis) vagy az évelő hegyi borsikafűről (Satureja montana) – a mediterrán sziklakert és a hazai konyha egyik legszívósabb, legigénytelenebb túlélőművésze.

1. Ókori gyökerek és a „borspótló” legendája

A borsikafű latin neve (Satureja) az ókori mitológia félig ember, félig kecske lényeire, a szatírokra utal. Az ókori Rómában és a középkorban rendkívül nagyra becsülték: mielőtt a fekete bors elérhetővé és megfizethetővé vált volna Európában, a borsikafű adta az ételek pikáns, borsos-csípős, mégis kakukkfűre emlékeztető aromáját.

A nagy római gurmand, Apicius receptjeiben is kiemelt helyet kapott, Ruth Keenan 2000 ans de festins című gyűjteményének korhű leírásaiban pedig a hüvelyesek és zöldségraguk elengedhetetlen fűszereként szerepel.

Gyökér- és Fehérbabfőzelék Csomborral (Apicius nyomán)

Ruth Keenan 2000 ans de festins című gyűjteményében és az ókori római szakács, Apicius feljegyzéseiben is szerepel ez a végtelenül egyszerű, mégis zseniális nyári fogás:

• Hozzávalók: 400 g beáztatott fehérbab (vagy fejtett bab), 2 szál sárgarépa, 1 szál gyökér, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál enyhe almaecet (vagy fehérbor), só, bors és 1 nagy csokor friss borsikafű (csombor).

• Elkészítés:

  1. A babot a felkarikázott zöldségekkel és a zúzott fokhagymával enyhén sós vízben puhára főzzük.

  2. Amikor a bab már majdnem kész, hozzáadjuk az olívaolajat és a finomra vágott friss borsikafű felét.

  3. A főzés utolsó 5 percében öntjük hozzá az almaecetet és a borsikafű másik felét.

• A trükk: A borsikafűt nem szabad az elejétől fogva szétfőzni! A két részletben történő adagolással a bab átveszi a fűszeres alapízt, a legvégén hozzáadott friss csombor pedig megőrzi a borsos, fanyar, pikáns aromát – teljesen kiváltva a nehéz fekete borsot, miközben a gyomrot is kíméli.

2. Gasztronómiai mesterfogás: A hüvelyesek és nyári raguk megmentője

Erdélyben és a régi magyar konyhában csombor néven ismert. A kánikulában a gyomrunk sokkal érzékenyebb a nehéz, puffasztó ételekre, a borsikafű viszont elképesztő élettani hatással bír:

• A puffadásmentes nyári ebéd: A borsikafűben található timol és karvakrol illóolajok természetes szélhajtó és emésztést segítő hatásúak. A fejtett bableves, a lencsesaláta, a zöldbabfőzelék vagy a székelykáposzta nemcsak pikánsabb lesz tőle, de teljesen megszünteti a kellemetlen puffadást.

• A középkori gyökér- és babfőzelék trükkje: A friss vagy szárított csombort a főzés utolsó 5-10 percében érdemes az ételhez adni, hogy a borsos, fanyar aroma ne főjön ki teljesen, hanem frissítő komplexitást adjon a szaftnak.

3. Természetes alkalmazkodóképesség: sziklás, száraz cserépben is tündököl

A borsikafű növényélettani szempontból a legkönnyebben fenntartható fűszernövények közé tartozik:

• Szigorúan szárazságtűrő: Apró, viaszos levelei minimálisra csökkentik a párolgást, így a tűző napon és a legszárazabb augusztusi napokon is megőrzi üde zöld színét.

• Támfalak és sziklakertek dísze: Kifejezetten kedveli a sovány, meszes, köves talajt. Az évelő hegyi borsikafű örökzöld törpecserjeként télen is meghatározó dísze a kertnek.

• Természetes növényvédelem: Intenzív illóolajai elriasztják a levéltetveket, így a veteményesben (különösen a bab soraiba ültetve) természetes bio védőpajzsként működik.

4. Gondozás és ültetés

• Fényigény: Teljes napfény! Árnyékban felnyurgul és elveszíti az aromáját.

• Öntözés: Minimális. A pangó vizet és a túlöntözést nem szereti.

Keresse a konténeres évelő borsikafű töveket a PRENOR Árudában!

Itt állítsa be, hogy a PRENOR az elsők között legyen a Google-találatokban!